ulok a vonaton. beszlegetek krisszel. aki mindig tudja mit miert csinal.
meg volt az eskuvo, megvan a kolcson, epul a haz: "all set for the next 20 years".
kerdezi, h akkor mi most nem akarunk hazat v ilyesmi.
probalom elkepzelni a jovot. statikus zajt latok. mint az eg szine, amikor olyan mint a tv, amikor mar nincs adas.
hianyzik a meggyozodes - mondom. a tobbit mar csak gondolom, mert en sem ertem pontosan.
de nem latok hazat kerttel, gyerekkel, kutyaval. "talalj ki mast, talalj ki mast".
titkon szeretnem azt hinni, h jol van ez igy, h nekem van igazam, mert tenyleg csak az szamit, h a noddel es a gyerekekkel minden okes legyen, h okes legyel veluk.
de aztan felmerul a ketely, h megis csak kellene kuzdeni egy kicsit a foldi javakert is.
statikus zaj minden gondolatmenetemnek a vege, vazz.